Jelen világunk egyik sarkalatos szava a stressz. Ki jobban, ki rosszabbul tűri, ám sajnos mindannyian elmondhatjuk, hogy az életünk része.
A rossz hír, hogy teljesen kizárni lehetetlen, a jó hír azonban az, hogy tudatos fejlesztéssel megtanulhatjuk minimalizálni a káros következményeit. A Wikipédia szerint: A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. Elég tág megfogalmazás, de ha jól belegondolunk helytálló, hiszen mindenkinek más a negatív inger, más dolgok tesznek bennünket feszülté. Kinek a családi helyzete, kinek az iskola, munkahely vagy bármilyen más tartós közeg okoz kihívást, s az erre való reakció is millió formában módosulhat. Nick Trenton elismert pszichológus, szakterülete a viselkedéspszichológia. Számos népszerű kiadvány írója, melyeknek alapjai a mindennapokba beépíthető kognitív viselkedésterápia technikák. Legújabb könyvében az "agyalást" vette górcső alá, alaposan körüljárva a pszichés hátteret és a lehetséges megoldásokat is.
FÜLSZÖVEG: „A gondolat nem az ellenségünk. Agyunk elképesztően hasznos eszköz, ám amikor túl sokat agyalunk, azzal épp csorbítjuk e csodás eszköz élét.” – Nick Trenton
A TÚLGONDOLÁS A BOLDOGTALANSÁG EGYIK LEGNAGYOBB OKA.
A túlgondolás, vagy ismertebb nevén agyalás, korunk egyik legfertőzőbb járványa, mely számos pszichoszomatikus fizikai tünet forrása. Azonban léteznek jól bevált megoldások és módszerek a stressz és a romboló hatások megszüntetéséhez, ha minőségi és nyugodt életet szeretnénk élni.
Nick Trenton Ne agyald túl! című könyvével segít megtalálni a kiutat a szorongás és a stressz okozta zsákutcából. A szerző részletes, hatékony és bevált technikákat ismertet, melyek segítenek áthuzalozni az agyunkat, irányítani a gondolatainkat, megtalálni a fókuszt, és megváltoztatni a mentális szokásainkat. Trenton legfőbb törekvése az, hogy segítsen kiszabadulnunk a saját magunk által ránk szabott mentális börtönből, újrakeretezni a szemléletmódunkat és megváltoztatni a viselkedésünket, amelyek során könnyedén kiiktathatjuk az aggodalmat, kételkedést, teóriagyártást, más szóval az agyalást az életünkből.
Nincs több önmegsemmisítő beszélgetés, egyre lejjebb és lejjebb húzó ördögi érzelmi spirál. Nincs több kusza és gyötrő gondolatokkal teli, álmatlan éjszaka.
SZABADÍTSD FEL A KORLÁTLAN LEHETŐSÉGET MAGADBAN, ÉS KEZDJ EL ÉLNI, ITT ÉS MOST!
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én bizony időnként hajlamos vagyok az agyalásra, ami számomra elsősorban azt jelenti, hogy olyan dolgokkal időzöm rengeteget gondolatban, amikre igazából nincs is ráhatásom. Persze általában ez azzal szokott kezdődni, hogy összesűrűsödnek a feladataim és a kihívások, amik miatt belekerülök egy spirálba, amiben aztán minden máson is elkezdek pörögni és pörögni és pörögni...Rögtön az első fejezetben sikeresen magamra ismertem, ahol is Trenton általánosságban írt egy férfiról, James-ről, aki folyton aggódik valamin. Vegyük egyszerű példának az egészségét, amit aztán szépen tovább gondol, hogy egyáltalán miért is agyal ezen ennyit? Valami baj van vele? Ez már kényszeresség lenne? Szakemberhez kellene fordulnia? Egészen odáig hergeli magát, hogy számba veszi saját hibáit, és minden egyes alkalmat, amikor mások kritikával illették. Ezzel aztán újabb terepet ad az önemésztésnek, és az örvény egyre erősebben húzza magával lefelé. Már-már fizikai kínokat él meg, s az egész onnan indult, hogy felfedezett egy új anyajegyet a testén. Nagyjából így lehet ténylegesen jól lefesteni a túlagyalás folyamatát, ami egyértelműen egyetlen apróságból kiindulva burjánzik idegőrlővé, a negatív gondolatok ide-oda cikázásának következményeként. Honnan tudhatjuk, hogy "agyalósak vagyunk? Bemásolom ide a Trenton által leírt főbb ismérveket.
- gyakran előfordul, hogy minden pillanatban tudatában vagy a gondolataidnak
- metagondolatokkal foglalkozol, vagyis a gondolataidon gondolkodsz
- nagyon igyekszel irányítani vagy ellenőrizni a gondolataidat
- a spontán gondolatok kellemetlenek vagy lehangolóak számodra, és gyakran nem örülsz nekik
- a gondolkodást gyakran éled meg úgy, mint az egymással versengő benyomások harcát
- gyakran kérdőjelezed meg, vonod kétségbe, elemzed vagy ítéled el saját gondolataidat
- kritikus helyzetben gyakran keresed a probléma gyökerét saját magadban és a gondolataidban
- mindenáron meg akarod érteni a gondolataidat, és az elméd működésének mechanizmusait kutatod
- nehezen döntesz, és gyakran kételkedsz a végül meghozott döntéseidben
- rengeteg dolog nyugtalanít és aggaszt
- újra és újra azon kapod magad, hogy negatív gondolati sémákba ragadsz bele
- néha úgy érzed, nem tudsz szabadulni egy múltban felmerült gondolattól, hiába nem tehetsz már semmit
Természetesen ez csupán néhány a lehetséges intő jel közül, de mindenképpen érdemes számba venni őket, hiszen lehet, hogy pont a felismerés alapköve lesz valamelyik. Trenton teljesen érthetően és érdekesen vezeti fel az ok-okozati összefüggéseket, kezdve azzal, hogy véleménye szerint a szorongás multifaktorális, azaz különböző okok kombinációjának eredménye. Nem kis mértékben befolyásolja a kialakulását a genetika, számos tudományos kutatás született már arról, hogy bizony nagy számban vezethető vissza örökléssel összefüggő dolgokra. Nagyobb eséllyel alakulhat ki, ha a felmenők mindkét ágán fellelhető volt, ám ez is csupán egy eshetőség, nem lehet és nem is szabad egyértelműen a génekre fogni, nem csupán ezek felelősek érte. Óriási hatása van a közvetlen és a tágabb környezetnek, az egyént érő hatásoknak, és leginkább annak, hogy mi magunk hogyan tanultuk meg kezelni vagy éppen pont nem kezelni ezeket az élethelyzeteket.
"Élni stresszes dolog. Mindennapjaink teljesen normális összetevője a feszültség, a kihívás és a nyugtalanság. De ha ezek állandósulnak, és elfojtják a megküzdési, illetve fejlődési képességeinket, attól kimerülhetünk, depresszióssá válhatunk, vagy épp túlzott szorongásos rendellenességet tapasztalhatunk magunkon."
A fentiek függvényében tehát megállapíthatjuk, hogy mindannyian tudjuk mi az a stressz és szorongás, ám vannak, akik megbírkóznak vele és vannak, akiknek nem sikerül. Ismétlem magam: jó hír, hogy a folyamat tanulható, gyakorolható, mindenkiben ott rejlik a lehetőség a megoldásra. Ennek receptjét a könyv 4 alappillérre bontja:
- elkerülés
- változtasd meg!
- elfogadás
- alkalmazkodás
Az elkerülés bár elsőre jól és egyszerűen hangzik, mégsem olyan könnyű. Ha alaposan végig gondoljuk, hogy mik azok a környezetünkben, amik stresszt okoznak, akkor bizony rájövünk, hogy nem lehetséges mindet elkerülni. Persze biztosan akad köztük egy csomó olyan is, amit simán mellőzhetünk egy kis odafigyeléssel, a maradékkal pedig jön a következő pont: változtassuk meg! Elsősorban itt a hozzáállásunk lesz a kulcs, illetve az, hogy egyértelműen próbáljunk változtatni, kommunikálna arról vagy éppen azzal, aki a feszültség forrása. Amikor ténylegesen kikerülhetetlen és megváltoztathatatlan ponthoz érkezünk, akkor nincs más választás, mint az elfogadás. Ez nem azt jelenti, hogy elnyomjuk a negatív érzéseinket, hanem egyszerűen elfogadjuk azt, hogy jogunk van így érezni. Magukat az eseményeket lehet, hogy nem tudjuk megváltoztatni, de azt nagyon is, hogy miként gondolkodunk róluk. És itt el is érkeztünk a végső pillérhez, ami az alkalmazkodás. Hosszabb távon ez a legjobb és leghatékonyabb módja a stressz kezelésének, bár egyben a legnehezebb is, hiszen önmagunkat kell megváltoztatnunk. Természetesen a kötet alaposan körbejárja a témát, én most csupán a főbb gondolatokat emeltem ki, amik mentén felépíthetjük a saját megoldó rendszerünket. Ehhez hathatós segítséget is kapunk Trentontól, aki bevezet bennünket az idő - és információ kezelés, az azonnali zen technikák, a kognitív viselkedésterápia és az érzelmi önszabályozás rejtelmeibe.
Nick Trenton (Forrás: Amazon)
A könyv remek felépítésű, minden egyes nagyobb rész végén jól átlátható összegzés található a fontosabb mondanivalókkal. Rengeteg gyakorlati segítség, mit-miért-hogyan leírás a könnyedebb átállás elősegítéséhez és a megértéshez, hogy melyik módszer miben, hogyan tud segíteni a mindennapok stressz okozta nehézségein. Könnyen olvasható, nem szájbarágós, nem állítja azt, hogy ez egy könnyű út. Ellenben alaposan elmagyaráz mindent és olyan mankót ad az olvasó kezébe - már ha hajlandó önmagát fejleszteni ezirányba -, ami ténylegesen kézzel fogható és kivitelezhető bárki számára. A mentális egészség roppant fontos, mégsem szánunk rá kellő időt és figyelmet, hajlamosabbak vagyunk inkább a tűzoltásra, amikor már nagyobb a baj. A rohanó világ nem kímél senkit, jó, hogy vannak ilyen szuper olvasmányok, amik segíthetnek megkönnyíteni a helyzetünket és pozitívra hangolni a hozzáállásunkat. Nagyon szerettem olvasni, hasznos, izgalmas és tanulságos írás, biztosan sort fogok keríteni a többi Trenton könyvre is.
Hálás köszönetem az Édesvíz Kiadónak, hogy olvashattam! <3