Malajziába eljutni az egyik bakancslistás álom az életemben (Afrika után), évek óta bújom a könyveket, az úticélokat és úgy általában mindent, ami az országgal kapcsolatos.

Káprázatosak a természeti adottságai, már csupán az is lenyűgöz, hogy szinte mindenhol erdők, az igazi, hamisítatlan dzsungel az úr. Igazi olvasztótégely, történelme során úgy alakult, hogy legfőképpen három nemzet: malájok, kínaiak és indiaiak népesítették be. Számomra hihetetlenül erős misztikummal átszőtt helynek tűnik, a gazdag mese-és mondaviláguk, a tradicionális  kapcsolatuk a természettel mind-mind olyan vonzerő, amit szeretnék egyszer a saját bőrömön is megtapasztalni.

Kép forrása: Pinterest

Azonnal felcsillant a szemem, amikor egy szívemnek kedves bloggernél megláttam az Éjszakai tigris című kötetet, ment is az olvasandók listájára. Az egyszerű és nagyszerű borító, valamint az izgalmas fülszöveg csak tovább ingerelte a kíváncsiságom, s noha egészen mást kaptam, mint amire számítottam, kifejezetten tetszett a történet is. Megint előre lelőttem a végkifejletet, bocsánat. XD Mutatom is gyorsan a fülszöveget.

FÜLSZÖVEG: Az 1930-as években, a brit gyarmati uralom idején Malajziában játszódó regény ismeretlen világba repít: a szolgákéba és urakéba. Ősrégi babonák és modern idealizmus keveredik benne, testvérek közötti versengés és tiltott szerelem tartja izgalomban az olvasót.

A gyors észjárású, törekvő Ji Lin egy varrónő mellett ragadt le tanulóként, ám éjszakánként titokban egy táncteremben keresi a pénzt, hogy kiegyenlítse anyja madzsongadósságait. De miután az egyik táncpartnere véletlenül hátborzongató emléket hagy maga után, elkezdődik Ji Lin baljóslatú kalandja: a titkok és hiedelmek tükörvilágába csöppen.

A tizenegy éves kínai háziszolga, Ren szintén titkol valamit; be kell váltania halott gazdájának tett utolsó ígéretét: meg kell keresnie a gazdája levágott ujját, és eltemetnie a teste mellé. Rennek negyvenkilenc napja van, hogy ezt megtegye – ha nem sikerül, a gazdája lelke örökké a földön fog bolyongani.

Ahogy könyörtelenül múlnak a napok, egy sor rejtélyes haláleset dúlja fel a környék nyugalmát, és tigrissé átváltozó emberekről kezdenek suttogni. Ji Lin és Ren egyre veszélyesebb ösvényeken halad, amelyek hol a buja ültetvényen, hol a kórház raktárában, hol meg kísérteties álomképekben keresztezik egymást.

Az Éjszakai tigris egyszerre megbabonázza és kizökkenti nyugalmából az olvasót. Egy kisfiú és egy fiatal nő felnőtté válását kíséri végig, akik egy olyan társadalomban keresik a helyüket, ami jobban szeretné, ha láthatatlanok maradnának. 

A könyvet itt találod

A könyv fő misztikumát adó babona, vagy ha úgy jobban tetszik mítosz, a vértigris vagy szellemtigris legendája. Ázsiában a tigriseket nagy tiszteletben tartják, akárcsak a felmenőket, a kettő ötvözetéből pedig megszületett a legenda, mely szerint az ősök szelleme tigris alakjában születhet újjá. A tisztelet mellett azért fellelhető egy kis félelem, hiszen néhány történet született arról is, hogy a szellemtigris emberbőrbe bújva beleolvad a helyiek életébe, ám örökre nem marad ebben az alakban, időről-időre visszaváltozik vadállattá. Ez az alakváltó legenda burjánzott tovább, s született meg belőle a gyilkos vértigris, aki akár a saját házukban gyilkolja meg az embereket. Mily meglepő: a legtöbb ilyen történet szerint ezek a szellemlények női testet öltenek, de ebbe most inkább nem mennék bele. XD A másik roppant fontos tudnivaló a kötethez kapcsolódóan, hogy az ősi maláj temetkezésnél elengedhetetlen volt, hogy a halott minden egyes porcikája a sírba kerüljön, enélkül nem tudott átjutni a túlvilágra, nem lelte meg a békéjét. A bolyongó lelkek akár tigris alakjában is kísérthettek, az ittragadtság miatt érzett dühükben pedig gyilkosságokat, szörnyű tetteket követtek el.

"A halálban az a legrosszabb,  hogy az ember elfelejti, hogy nézett ki a szeretett személy."

Ezekből a jó kis sötét hiedelmekből már gondolhatjátok, hogy nem egy csillámpónis, szivárványos történettel volt dolgom, viszont meg kell mondanom, bár nem az én zsánerem a borzongás, most kifejezetten jólesett. Pont annyira volt para, amennyire kellett, pont annyira volt véres, amennyi nekem még belefért, és pont annyira volt szövevényes és misztikus, amit én imádok. A feszültség folyamatos volt, az első szótól az utolsóig nem lankadt egy kicsit sem, magam is olyan voltam, mint egy ugrásra kész tigris, sosem tudhattam, mikor jön egy újabb „sokk”. :) Sokszor elmondom tudom, de most is ki kell emelnem, hogy igazán kedvelem a párhuzamos, több síkon mozgó történetvezetést, repesve várom, hogy a szálak egybeolvadjanak, az összefüggések napvilágot lássanak, és bennem is összeálljon a kép. Természetesen kétes a dolog, mert ott van az esélye annak is, hogy nem lesz kerek, sántít a dolog, főleg ilyenkor, amikor ennyire szépen sikerül végig izgalomban tartani az olvasót. Jelen esetben nem kellett csalódnom, az elejétől a végéig patentul ki volt dolgozva minden, s noha a vége hagyott azért kérdőjelet bennem, elégedetten tettem vissza a polcra.

"Az a furcsa rögeszmém támadt, hogy ötünket valami titokzatos módon összeköt a végzetünk. Vonzzuk egymást, ugyanakkor nem tudunk elszabadulni - ez a feszültség mindent eltorzít. Vagy el kell válnunk egymástól, vagy össze kell fognunk."

Malajzia azon kora ahova csöppenünk, a 30-as évek, még egy teljesen más világ. Gyarmatok, urak, szolgálók. Óriási kontraszt a városi gazdagok és a vályogházakban élő szegényebb réteg között, és az elmaradhatatlan férfi-női alárendelt viszony. Az asszonyok csupán kellékek, tanulniuk nem volt lehetséges, ki voltak szolgáltatva előbb apjuk, majd hites uruk kényének, kedvének. Ji Lin félárva, ám sokáig nem maradhatott ez így, a házasságközvetítő gyorsan kerített mostohát, s vele együtt egy mostohatestvért is. Fura családjuk mindennapos része az érzelmi és fizikai bántalmazás, a túlzott szigor és elnyomás, valamint a lenézés. A lány nem mehetett iskolába, s hiába volt éles eszű, bátyjával ellentétben neki nem a tanulás, hanem a munka és a megfelelő férj felbukkanása lett az áhított cél (persze nem az ő részéről). Édesanyja érzelmileg távolságot tartott tőle, makacsul ragaszkodott zord férjének mantráihoz, így Lin egyetlen szövetségese mostohatestvére, Shin maradt. Annak ellenére, hogy ő meglelte a szabadulást az iskoláztatásában, nem kevesebb bántalmazásnak volt elszenvedője, sőt. Kapcsulatuk egy ponton szinte meg is szűnt, s a lány állandó önmarcangolás és elfojtott düh közepette próbált meg boldogulni a neki szabott úton. 

"Amikor az emberek arról beszélnek, hogy szerencséjük van, talán egyszerűen csak hatalomra vágynak, mintha irányítani akarnák a sorsukat."

Másik kulcsszereplőnk Ren, a tizenegy éves kisfiú, aki megannyi tragédia után elárvult. Hogy fenn tudja tartani magát háziszolgának állt, s az alárendeltsége ellenére szeretetteljes, megbecsült helye volt egy idős orvos mellett. Sajnos azonban ő hosszas szenvedés után elhunyt, s halála előtt olyan ígéretre kötelezte a fiúcskát, mely nem csupán riasztónak, hanem első körben szinte lehetetlennek tűnt. A sors, vagyis inkább a végzet azonban a segítségére sietett, új munkaadója szoros összefüggésben állt a teljesítendő feladat megoldásával. Ettől függetlenül számos akadály és veszély keresztezte a végkifejletig haladó utat, miközben a hőseinket összekötő kusza szálak is elkezdtek kibomlani. Mi kötötte össze Rent, az idős orvost, az új gazdát és Ji Lint? Első körben egy aszott, furcsa lében úszkáló levágott ujj, melynek jelentése mindannyiuk számára más volt, ám egyaránt misztikus, titokzatos és felkavaró.

"Ji azt mondta, hogy mindnyájunkkal van valami baj: talán az, hogy nem vagyunk méltók a nevünkben hordozott erényekhez."

Az egész történetet átlengi valami nyomasztó sötétség, hiszen minden egyes szereplő életét beárnyékolja a halál és a túlvilággal való kapcsolat. Sokszor maguk sem tudták eldönteni, hogy az álmok földjén vannak, vagy a valóságban, és hogy az a sok megmagyarázhatatlan jelenés, esemény és fordulat tényleg megtörtént-e, vagy csupán képzelgés volt. A titokzatos ötödik állandó felbukkanása csak tovább fokozta az izgalmakat, egészen különös módon kapcsolva össze Rent és Lint. Megmagyarázhatatlan gyilkosságok, furcsa balesetek, sötét raktárban tárolt levágott ujjak, ármány és intrika borzolják a kedélyeket, miközben hőseink emberileg is változnak, fejlődnek és egyre inkább megvilágosodik a rájuk váró jövő. Választások és döntések hosszú során kénytelenek átbukdácsolni, miközben gyermekből felnőtté kell válniuk, és felelősséget vállalni olyan dolgokért, amiket talán még fel sem fognak igazán.

Nagyon szerettem olvasni, tényleg elképesztően izgalmas történet. A hangulat, a stílus, a misztikum keveredése a valós társadalmi képpel lenyűgözött, pont ideális arányú volt. Fantasztikus tájleírások, emberi sorsok, kelet és nyugat találkozása fonódik össze az oldalakon, s miközben az izgalom a tetőfokára hág, az olvasó (legalábbis én) maga is megkérdőjelezi, hogy hol van a határ a mi világunk, és az „odaát” között. Ajánlom a mágikus realizmus kedvelőinek, a műfaj méltán jeles képviselője.

Hálás köszönetem a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy elolvashattam! <3