A XXI. század egyik viszonylag új szava a mozaikcsalád, amit egyre gyakrabban hallani. 

Bár korábban sem volt ritka özvegy-, elvált-, egyedülálló apukák és anyukák újraházasodása, azt hiszem és úgy látom, hogy mostanában igencsak virágkorát éli ez a fogalom. Rengeteg a válás, s az új kapcsolatokba gyakran hoz egyik vagy akár mindkét fél egy vagy több gyerkőcöt. Caroline Hulse első regénye egy ilyen család életét és karácsonyát veszi górcső alá humoros, könnyedebb formában. Nézzük is a FÜLSZÖVEGet!

Egy volt házaspár, a lányuk és az új partnereik. Ugyan, mi baj történhet?
Matt és Claire kizárólag a lányuk, Scarlett érdekeit tartották szem előtt, amikor a közös karácsonyi víkendről döntöttek. Hiszen melyik épeszű ember akarna öt teljes napot együtt tölteni a volt és a jelenlegi szerelmével? Egy hétévesnek viszont bizonyára nagy öröm, ha együtt mókázhat a szüleivel, anya teljesítménykényszeres pasijával és apu kicsit flúgos, tudós barátnőjével, aki talán még állatokon is kísérletezik. Különösen jó hír ez akkor, ha Scarlett aktuális legjobb barátja, a többiek számára láthatatlan nyúl, Posey is velük tart a kiruccanásra.
A Vidám Vadonban pedig minden adott, hogy a díszes társaság igazán jól érezze magát. Mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb elfoglaltságot, hiszen programlehetőségben és italban igazán nincs hiány. A kényszerű nosztalgiázás, azonban próba elé állítja az egykori és az aktuális párokat.

felnőttek

A könyvet itt találod

Matt és Claire válásuk ellenére jó viszonyt ápolnak, jelenlegi párjaik szerint talán túlságosan is. Nekik azonban csakis lányuk, Scarlett a lényeg, akit eléggé megviselt az új helyzet, másra sem vágyik, mint hogy szülei újra együtt legyenek. Láthatatlan barátja Posay a fő tanácsadója, aki első körben apukája új szerelmének, Alexnek a legnagyobb ellenlábasa. Alex és Matt nagyon különbözőek, szinte semmi közös nincsen bennük. A nő racionális, tervezgető, két lábbal áll a földön. Matt vele ellentétben laza, vicces, spontán, kicsit talán felelőtlen is. A mágnes óta tudjuk, hogy az ellentétek vonzák egymást, így esetükben is győz a szerelem. :) Alex sok mindent nem tud megemészteni, leginkább azt a szoros kapcsolatot, ami szerelmét a volt feleségéhez fűzi. Claire ráadásul gyönyörű, sikeres, mindenben tökéletes, és ami a "legrosszabb" benne, annyira jófej, hogy Alex még utálni sem tudja. Az ő társa Patrick, a teljesítménykényszeres ám jóképű pasi, akivel mindenki szerint tökéletes párt alkotnak. Nem arat osztatlan sikert az ötlet, hogy az ötös együtt töltse az ünnepeket a Vidám Vadonban, egy hiper-szuper családi szállodakomplexumban. Alex egyenesen rosszul van már a gondolattól is, s ez még inkább elhatalmasodik rajta, amikor kiderül, hogy az egész Matt fejéből pattant ki, ráadásul korábban már jártak is ott, amikor még egy család voltak. 

Komolyan, én ezen már annyira jól szórakoztam. Ki az az elvetemült, aki a szeretet ünnepét az exével és annak új párjával akarja tölteni? Oké, persze, legyen jó a viszony, no de együtt vakáviózni karácsonykor? Megfordult a fejemben, hogy kicsit olyan, mint egy horrorfilm kezdete: öten a vadonban, a sűrű erdő közepén a ködben... XD Túl nagyot nem tévedtem, mert noha horrorba azért nem mentünk át, már az első oldalakon kiderül, hogy az események drámába fordultak, valaki megsérült. Hogy mi vezetett idáig, hogyan fajult el a dolog, az szépen lassan kiderül, mint ahogy az is, hogy senki nem az, mint akinek elsőre látszott. Az, hogy minden jószándék ellenére már maga az ötlet is borzasztó volt, Matt-en és Claire-en kívül mindenki számára egyértelmű volt. Gondolom nem fogtok meglepődni: itt minden elromlott, ami csak elromolhatott, semmi nem a tervek szerint alakult, és az addig szorosnak hitt kapcsolatokról is kiderült, hogy valójában mégsem kikezdhetetlenek. Rengeteg félreértés, féltékenység és ki nem mondott sértődés kerül felszínre, s vezet el a végső konfrontációig, ahol már minden cérna elszakad. A kialakult feszült helyzetet csupán ketten élvezik, Scarlett és Posay a láthatatlan barát, aki egy igazi sunyi kis dög nyuszi létére. XD

Snapseed 15

Stílusában roppant szórakoztató kis könyv, rengeteg vicces szituációban mutatja meg azt, hogy milyen kínos és ciki tud lenni néha egy ilyen élethelyzet. A mondanivaló a könnyed tálalás ellenére is fontos, hiszen valóban ilyen az élet. Kapcsolatok kialakulnak, tönkremennek, az emberek kénytelenek továbblépni. Azonban bonyolultabb a helyzet, ha gyerek(ek) is szerepel a képletben, hiszen egy jóérzésű, szerető szülő a társától válik külön, nem a gyermekétől. Idővel kialakulnak új kapcsolatok, s az érintettek kénytelenek egy vékony határmezsgyén egyensúlyozni. Hol van az a határ a jó viszonyban, ami a régi és az új párnak is belefér? Kell-e egyáltalán barátkozni az ex új szerelmével, főleg ha baromira unszimpatikus? Mennyire szabad teret adni a gyerek teljesen érthető frusztrációjának az új kapcsolatot illetően? Ezekre, és kapcsolódó kérdésekre épül A felnőttek sztorija, ami egyértelműen elnagyolja, felturbózza az ilyenkor előfordulható helyzeteket, ám ez nem von le az üzenetéből. A jól működő kapcsolatok - legyen szó szerelemről, barátságról, szülő-gyerek viszonyról - alapja mindig a bizalom és az őszinteség kell legyen. Ha ezek hiányoznak, előbb-utóbb összedől, mint egy kártyavár, s minden résztvevő sérül lelkileg. Tiszta lappal indítani nehéz, hiszen mindannyiunknak van múltja, emlékei, korábbi kapcsolatai, ám ezeket átvinni az újba, borzasztóan káros és nem vezet semmi jóra. 

Szerettem olvasni ezt a könyvet, s bár tényleg kissé túlzó, értem a miértjét. Úgy szórakoztat, hogy közben beleteszi a bogarat az olvasó fülébe. A történet egy része ugyan pont karácsonykor játszódik, maga az ünnep nem annyira hangsúlyos, szóval téli hangulat nélkül is nyugodtan vágjatok bele, mert nem a mézeskalács illat és a csilli-villi fenyő lesz a lényeg. :)

A kötetért hálás köszönetem a General Press Kiadónak! <3