Imádok enni, és még annál is jobban szeretek olvasni. :) Ezek alapján nem is volt kérdés, hogy Rézit mindenképpen a polcomon szeretném tudni, és minél hamarabb elolvasni.

Egészen különleges élményt kap, aki ezt a könyvet kézbe veszi, tökéletes ötvözete a gasztronómiának és az irodalomnak. Elsőre talán kicsit furcsa ez a párosítás, de Cserna-Szabó bebizonyította, hogy igencsak ínycsiklandozó fogás sül ki a kettőből. Nálam egyértelműen betaláltak ezek a kis írások, amúgy is van egy "furcsa" szokásom: gyűjtöm a könyvekben található ételeket és azok receptjét. Rengeteg kedvencre és különlegességre bukkantam már eddig is, kíváncsian, és nagy várakozásokkal kezdtem bele az olvasásba.

FÜLSZÖVEG

Apicius, Epikurosz, Hrabal, Krúdy, Mikszáth, Krinthy, Petri, Kövi Pál, Szomory, Dumas, Babits, Jókai, Füst Milán, Márai, Nietzche, Tömörkény, Krasznahorkai, P.Howard, Agatha Christie, Déryné, Hamvas, Mick Jagger vagy éppen Bodor Ádám - egyfelől. Másfelől: firenzei posírozott tojás, Péche Melba, csórékolbász, bajai és szegedi halászlé, Fedák-lepény, sólet és halsli, risotto alla piemontese, kolozsvári káposzta, Puszta koktél, kálomista mennyország, vermicelli alla Posillipo, marinírozott halszelet Turbigo módra, paprikás krumpli, fogas Mornay módon, angol karácsonyi puding, Mussolini leves, szegedi tarhonya, velő Diderot módra, szalontüdő, vargabéles vagy éppen Ujházi-kakasleves. Ezek Cserna-Szabó András legújabb könyvének, a Rézi a páczban című kötetnek főszereplői: írók és ételek. A gasztronómia és a kultúra kapcsolódási pontjai. A konyha elfelejtett történetei az irodalomban, az irodalom titkos története a konyhában. Van itt gasztrotörténeti esszé és hasnovella, kulináris tárca és konyhakultúrális tanulmány. Aki szerette Edét a levesben, az imádni fogja Rézit a páczban...

A könyvet itt találod

Aligha lehet megkerülni azt a mondatot, amivel a szerkesztő, Papp Csaba indítja a könyvet: "Hasában él a nemzet." Mennyire igaz nem? Gondoljunk csak bele! A legtöbb országhoz szinte azonnal tudunk társítani valamilyen jellegzetes ételt, italt, legyen szó levesről, főételről, köretről, desszertről vagy akár egy jófajta itókáról. A világ minden táján hosszas evolúciója, és történelme van a gasztronómiának, mely magába olvasztja az ősrégi bevált recepteket, és az újításokat is. Egy-egy étel metamorfózisán keresztül pebillantást kaphatunk a történelembe is, hiszen számtalan változás, hatás, történés befolyásolhatja azt, hogy a fogások hogyan "élnek tovább", milyen átalakulásokon mennek át. Mindez fellelhető az irodalomban is, legyen szó akár a különböző korok jellegzetességeinek ábrázolásáról, vagy egy jó kis anekdotáról, valamelyik híres-neves író kedvenc ételéről. Cserna-Szabó nyomába eredt az irodalom titkos receptjeinek, szakácskönyveinek, jellegzetes ételeinek, s nem kevés munkával megalkotta ez a szórakoztató kis könyvet, aminem minden sora igazi gasztro-irodalmi csemege.

Ráskai Szabolcs illusztrációja

Igazi világkörüli utazás ez, hiszen nem csupán a magyar finomságokban és éttermi történetekben merülhetünk el. Bebarangoljuk Prágát, Horvátországot, Erdélyt, Nápolyt, Torinót, Angliát, vagy éppen Bécset. A receptekkel együtt íróink is bejárják a világot, s nem restek egy-egy kedvencüket műveikben is megemlíteni. Egyik nyom vezet a másikhoz, ám ki tudja eldönteni, hogy melyik volt az eredeti, az igazi, a hamisítatlan. Egy dolog biztos: én személy szerint Epikurosz tanítványa nem szívesen lennék, tengődjön a fene kenyéren és vízen, amikor ennyi finomabbnál finomabb étel van a világon. XD Különösen nagy kedvenvem lett a kolozsvári káposzta eredete utáni nyomozás, Mick Jagger találkozása a Puszta koktéllal, és Rézi, alias Szegedi Teréz evolúciója, aki még napjainkban is merészen trónol a szakácskönyvek címlapján kisebb-nagyobb változtatásokkal. Nem maradunk azért hungarikumok nélkül sem, sőt. Budapest híres éttermei, piacai ugyanúgy megelevenednek, mint az irodalmi kávéházak, vagy akár a Balaton.Öröm volt olvasni így csokorba szedve.

"Hiába, a magyar gasztronómia nem az ész birodalma, hanem a természet játéka. Ilyenek vagyunk. Halászlét prédikálunk és hekket eszünk."

Nagyon élveztem az olvasást, sok recepttel is gazdagabb lettem, és ismét megállapítottam, hogy az irodalom kimeríthetetlen tárháza a lehetőségeknek: nincs olyan dolog, amiből nem lehet történeteket alkotni. Ez a kötet a legékesebb bizonyítéka annak, hogy főzni és enni igenis művészet, ilyen szórakoztató formába önteni pedig maga az irodalom. <3 Ráskai Szabolcs szuper illusztrációi a hab a tortán, a tejföl a bablevesen, vagy ahogy tetszik. Méltó körítése a tartalomnak, ami ebben a formában még jobban fogyasztható. Egy jó tanácsom azért van: ÉHESEN NE OLVASSÁTOK! XD

A könyvért hálás köszönetem a Helikon Kiadónak!<3