Hiába nem vagyok már ifjú, a lelkem mégis megköveteli, hogy időről időre kapjon egy jó adagot a fantázia, és a varázslatok világából. :)
Harry Potter óta nagyon magasan van a léc, mert bár nyílván azt sem szeretheti mindenki, az kétségtelen, hogy Rowling egy olyan óriási és lenyűgöző birodalmat hozott létre, amely után fenntartásokkal indul neki az olvasó egy másik felfedezésének. Szerencsére a varázslények, és a mágia témaköre kimeríthetetlen, így én személy szerint mindig nagy lelkesedéssel vetem bele magam az újabb kalandokba, érdekel, hogy más írók milyen új szemszögekből közelítenek hozzá. Az orosz írónő, Natalia Sherba nálam abszolút befutó lett, az idő mágiakánt használásával friss, egészen új perspektívából építette fel az Óramágusok világát.
A főszereplő neve azonnali plusz pont volt, mivel egy másik nagy kedvenc fantasym főhősét szintén Vasziliszának hívják. Ezt nagyon jó ómennek tekintve lelkesen vágtam bele az olvasásba, és nem kellett csalódnom. Az alaptörténet szerint a 13 éves lány a nagymamájával és annak megszámlálhatatlan macskájával él. Nem túl népszerű, egyetlen barátja Alex, aki testőrként védi az állandó zaklatásoktól. Sikereket csupán a torna edzéseken ér el, ott viszont magasan kiemelkedik ügyességével a többiek közül. (Mondanom sem kell, emiatt a társai csak még inkább zrikálják.) Egy nap felbukkan soha nem látott apja (pontosabban annak sofőre), és a lány élete fenekestül felfordul. Sajnálatos módon azonban sorsa nem hogy jobbra fordulna, még rosszabb lesz, hiszen az új családja már a megérkezésekor gyűlöli. Kínjait tovább tetézi, hogy egyre több furcsaságot tapasztal mind magán, mind a környezetében, s ezek csak még inkább összezavarják a lelkét. Innen-onnan hallott félinformációkból lassan összeáll a kép: a lány rokonsága egy óramágus familia, ahol családon belül is bárki nekiugrana a másiknak, hogy ő lehessen az erősebb, és az apjuk örököse. Ehhez azonban mindannyiuknak át kell esniük egy titokzatos beavatáson, ahol kiderül, hogy melyikük a méltó utód. Nem titkolt módon a kiválasztott már előre megvan, s mindent el is követ (gyakorlatilag mindenki másnak a segítségével is), hogy senki ne álhasson az útjába. Vaszilisza azonban tartogat egy pár meglepetést, amikről egészen addig ő sem tudott, s ezzel óriási veszélybe sodorva magát, egy őrült játék veszi kezdetét a hatalomért.
A regény két alappilére az idő, mint mágia, és két párhuzamos világ, ahol az egyiket a vég fenyegeti. Három nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek között bonyolódnak a szálak, akiknek most a nagyobb jó reményében össze kellene fogniuk, ám ehez nem mindenkinek fűlik a foga, tekintve a rengeteg múltbéli sérelmet. Szegény Vaszilisza pont a kellős közepébe csöppen, látszólag ő az, aki mindenkinek szúrja a szemét. A kalandos események során azonban egyre több segítője akad, megmutatkoznak az igaz barátok, s picit talán az első szerelem is. Nagyon kedvemre való volt, hogy a karakterek nem egyértelműen jók, vagy rosszak, ingadoznak a kettő között, s néha nagyon nehéz eldönteni melyik irányba billen a mérleg.
"Hivatalosan" ez egy ifjúsági fantasy, s ennek megfelelően elsősorban a tizenéves korosztály problémáival, gondjaival van megtöltve a regény, mint például az egyén helye a családban, beilleszkedés, útkeresés, az első igazi barátságok, szerelmek és csalódások. Megtalálni az egyensúlyt viszont nem csak kamaszkorban, hanem később is elég nehéz, így azt gondolom, felnőtteknek sem árt néha újragondolni ezeket a dolgokat. :) Sokszor eszembe jut, mennyivel könnyebb lenne a való életben is néha egy kis varázslattal, mágiával boldogulni. :)
Egy szó mint száz: én nagyon szerettem ezt a történetet. Emberi oldalról is remek, az óramágia szemszögéből pedig annyira profin van felépítve, tökéletes alapozás a további kötetekre. A kusza szálak oldódni látszanak, de mivel a kaland majd csak ezután kezdődik igazán, azt hiszem bőven lesz majd még részünk izgalmakban. Első körben azt gondolom, hogy fognak még nagy meglepetések érni, hiszen a régmúlt eseményeiből néhányat megvillantva egyértelmű, hogy ebben a harcban óriási fordulatok várhatóak. A helyszínek káprázatosak, a varázslények magukkal ragadóak, a történet pedig abszolút friss, semmihez sem fogható. (Legalábbis én nem találkoztam még ilyesmivel.)
Lenyűgöző kezdet, izgatottan várom a folytatást! <3 A karácsonyfa alá is tökéletes ajándék, a borító már önmagában is egy mestermű! Kalandra fel, irány az Eflara és az Ostala!
_thumbnail.jpeg)
